2017. 10. 10

A teljesség felé címmel rendezett Weöres Sándor életművéről kétnapos konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Pesti Vigadóban. A kétnapos eseményen előadást tartott mások mellett Weöres Sándor monográfusa, Kenyeres Zoltán, Nagy János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Szabó Lőrinc monográfusa, Kabdebó Lóránt is.


Fekete György MMA elnök köszöntője után, amelyben többek közt rámutatott arra, hogy a költőzseni versei ma még többet mondanak, mint amikor megszülettek, elsőként Falusi Márton József Attila-díjas költő, az MMA MMKI tudományos munkatársa vázolta fel Weöres Sándor műveinek recepciótörténetét, megadva ezzel az alaphangot a konferencia számára. Meglátása szerint a Weöres-életmű értelmezései két pólus, az orfeuszi és a próteuszi minőség között mozognak, s az utóbbi évtizedekben a recepció hangsúlyai áthelyeződtek az utóbbira.

Kenyeres Zoltán a Weöres-líra legfőbb sajátosságairól – a zsenialitásról, a derűről, a félkegyelműségről, a játékosságról – beszélt személyes hangon, személyes élményeit is fölidézve. Előadása végén azt a provokatív kérdést tette fel, hogy Weöres Sándor vajon miért népszerű manapság, hiszen Weöres olyan költő volt, aki a legkevésbé volt ebbe a világba való.

Nagy János a Weöres-líra nyelvteremtő aspektusát vizsgálta előadásában, különös tekintettel a Weöres-versek racionalitás feletti zeneiségére, és hangsúlyozta, hogy Weöres költői nyelvében nem annyira a lét, mint inkább a lehetőség világa mutatkozik meg.

Sebők Melinda a csodagyereknek tartott költő pályakezdésének néhány fontos állomását ismertette. Szörényi László, az MMA levelező tagja arról beszélt, hogy Weöres számára Arany János volt a legnagyobb magyar költő, s hogy Arany János miként tud a mai napig a magyar költészet egyik legfőbb ihletője lenni. Mányoki Endre a költő rajzait, rajzolt szövegeit, képverseit elemezte, elsősorban a Véletlen könyve és a Magyar etűdök című kötetei alapján. Huszár Lajos zeneszerző, az MMA rendes tagja a szöveg és a zene kapcsolatát fejtette föl a Weöres-költemények megzenésítései során felmerülő legfőbb kérdéseket figyelembe véve. Hollós Máté zeneszerző szintén a Weöres-versek különleges zeneiségét vette górcső alá. Windhager Ákos, az MMA MMKI tudományos munkatársa Weöres Sándor és Ligeti György barátságáról és esztétikai vitájáról beszélt.

Másnap Miklóssy Endre író, esztéta, építészmérnök azokról a szellemi hatásokra mutatott rá, amelyek Weöres Sándort érték, főként olyan nagy személyiségek által, mint Fülep Lajos, Hamvas Béla, Karácsony Sándor és Várkonyi Nándor, akikhez a költőt mély barátság fűzte. Szirtes Gábor irodalomtörténész Weöres Sándor Pécsett töltött éveit ismertette, valamint a város jelentőségét a költő életében és pályája kialakulásában. Kende Katalin grafikus, Várkonyi Nándor unokája a költő és Várkonyi 1933-tól 1973-ig, azaz negyven éven át tartó barátságáról beszélt a szellemtörténész és polihisztor hagyatékában található dokumentumok, főként levelek és beszélgetőcédulák alapján.

Kabdebó Lóránt a Fairy Spring című erotikus Weöres-verset elemezte, rámutatva arra, hogy a vers tanúsága szerint Weöres a szerelmi élet idilli jeleneteiben önmaga létezésére ébredt rá, és ezáltal az embernek a létezésbe ágyazottságára is.

Farkas Attila, az MMA MMKI tudományos munkatársa a politika és a hatalom ábrázolását elemezte Weöres Sándor színműveiben, főként az Octopusban és A kétfejű fenevadban. Szekfü András filmtörténész a Psyché című Weöres-mű és a belőle készült Bódy Gábor-film kapcsolatáról, a megfilmesíthetetlen megfilmesítéséről beszélt, és előadásának az is aktualitást adott, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum nemrég közreadta Bódy Gábor filmjének teljes, háromrészes, digitálisan felújított változatát DVD-formában. Papp Ágnes Klára egyetemi docens az álmok és az álomállapot jelentőségét elemezte Weöres Sándor költészetében és életében. Mezey Katalin költő, az MMA rendes tagja és az Irodalmi Tagozat vezetője Weöres Sándor és a pályakezdő Marsall László levelezéséről és induló barátságáról, a negyvenhárom éves mester és a huszonkét éves egyetemista találkozásáról beszélt. Végül Bucz Hunor színházi rendező A kétfejű fenevad című Weöres-dráma ősbemutatójáról beszélt, amelyre 1983-ban került sor a Térszínházban az előadó rendezésében, felidézve találkozásait Weöres Sándorral a színrevitel munkálatai során.

konferencia