2017. 10. 16

Többen – Kerényi György, László Zsigmond, Szabolcsi Bence és mások – foglalkoztak Kodály Zoltán Berzsenyi (1-3.), Kölcsey (2) és Csokonai (1) versein alapuló dalsorozatának legalább egyes darabjaival, elsősorban zenetörténeti-esztétikai és prozódiai szempontból. Az Előadó most néhány példával szeretné bemutatni, hogy a ritmus, a dallam, a harmónia és a forma, más zenei elemekkel (dinamika, tempó) a zeneszerző kezében egységbe forrva hogyan értelmezik a megzenésítésre választott költeményt.

2017. október 19. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.


„Egy kis faluban, ahol Berzsenyi nevét még nem is hallották,

lett világos előttem, hogyan lehetne Berzsenyit dalban megszólaltatni…”

Kodály Zoltán: Vallomás. Előadás a Nyugat-barátok körében (1932)

„… a magyar beszéd dallamának Kodály Zoltán az első, az igazi felfedezője…

eszménye az emberi hang, a verbum hominis, a vox humana, s rajta keresztül

az emberi méltóság volt, a klasszikus méltóság.”

Szabolcsi Bence: Kodály és az irodalom (1972)