MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


Közös kutatás Kokas Nikolett rajzpedagósussal

2017 szeptemberében közös kutatás kezdődött meg Kokas Nikolett rajzpedagógussal „A vizuális művészeti oktatás sajátosságai és egymásra gyakorolt hatása a középfokú és felsőfokú művészeti intézményekben” témakörben. A kutatás jelenlegi szakaszában a művészeti és nem művészeti középiskolákban végez vizsgálatokat, amelyek alapján felméri, hogy milyen előzetes ismeretek, élmények, információk alapján választanak a diákok művészeti irányú felsőoktatási intézményt. A kutatás eredményeit az MMKI a felsőfokú művészeti képzésre irányuló vizsgálatokkal együttesen kívánja ismertetni.

Együttműködés Kollarik Tamással

2017 szeptemberében együttműködés kötetett – a korábbi közös munka folytatásaképpen – dr. Kollarik Tamással, a Nemzeti Média- és Hírközlési Tanács Méditanácsának tagjával, aki az MMKI audiovizuális koncepciójának megvalósításában vesz részt, a témában születendő kiadványok előkészítését koordinálja.

Közös kutatás Éger Györggyel

Éger Györggyel – a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének PhD fokozatú oktatójával – 2017 augusztusában 10 hónapos együttműködés kezdődött meg „A diplomácia művészete, avagy a művészet diplomáciája – A kulturális diplomácia, mint összművészeti közvetítő eszköz" témakörben. A kutató a jelzett téma személyi, elméleti és intézményi vetületeit is vizsgálja.

Esték a Hild-villában Ittzés Mihály: „Megkésett melódiák Zenenyelvi és formai eszközök a kifejezés szolgálatában Kodály Op. 6-os dalsorozatában

Többen – Kerényi György, László Zsigmond, Szabolcsi Bence és mások – foglalkoztak Kodály Zoltán Berzsenyi (1-3.), Kölcsey (2) és Csokonai (1) versein alapuló dalsorozatának legalább egyes darabjaival, elsősorban zenetörténeti-esztétikai és prozódiai szempontból. Az Előadó most néhány példával szeretné bemutatni, hogy a ritmus, a dallam, a harmónia és a forma, más zenei elemekkel (dinamika, tempó) a zeneszerző kezében egységbe forrva hogyan értelmezik a megzenésítésre választott költeményt.

2017. október 19. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza

(1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Megjelent Falusi Márton tudományos munkatárs tanulmánya a Magyar Napló folyóirat 2017/9. számában.

A tanulmány címe A nemzeti irodalomtörténet-írás esélyeiről, mely a szerző készülő kötetének egyik tézisét foglalja össze, a „haza” és a „haladás” elbeszéléseinek egymással vitatkozó irodalomtudományos keretrendszereit vizsgálja.

Falusi Márton tudományos munkatárs, a Tamási Áron Alapítvány elnöke a székelyföldi Farkaslakán, Tamási Áron születésének 120. évfordulójára rendezett műsort vezette 2017. szeptember 16-án.

Az eseményen részt vettek az MMA Művészetelméleti Tagozat akadémikusai, a Tamási Áron Alapítvány kuratóriumának tagjai és a Hitel folyóirat szerkesztői, akik bemutatták a Jégtörő írók. Tamási Áron- és Sütő András-emlékkonferencia előadásaiból szerkesztett tanulmánykötetet.

Falusi Márton tudományos munkatárs, a Hitel folyóirat szerkesztője és Ablonczy László, az MMA rendes tagja Tamási Áron és Szőts István közös forgatókönyvéről beszéltek a 2017. szeptember 13-ai Hitel-esten, a MOM Kulturális Központ Kupolatermében.

A forgatókönyvet – amely alapján Bán Frigyes Mezei próféta címmel készített filmet – Tamási Áron születésének 120. évfordulójára a Hitel különnyomatban jelentette meg.

Falusi Márton tudományos munkatárs, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója Költői világnézetek 1945 után című mesterkurzusának első előadását tartotta meg 2017. szeptember 2-án Weöres Sándor költészetéről.

„Mesterkurzusom a kortárs költészet közvetlen előzményeként számon tartható, immár klasszikus és kanonizált magyar líra jellegzetes alkotóira vet pillantást. Célom a látószög tágítása és a gondolkodásra serkentés; hogy ne csupán „nagy költőkről” és „nagy versekről” beszéljünk, de minden alkalommal egy-egy poétikai problémát is tüzetesen megvizsgáljunk. Ezen kívül pedig – mint a névsorból is kitetszik – törekszem arra, hogy az időbeli lehetőségekhez mérten minél több költői világnézetet, szemléletmódot, stílust mutassak be. Mesterkurzusról lévén szó a felvetett problémákat saját költői meditációimhoz is kapcsolom.” (Falusi Márton)

Isten tenyerén ǀ Petrás Mária jubileumi koncertjének műsorvezetője és beszélgetőpartnere volt Fehér Anikó, tudományos munkatársunk a Pesti Vigadóban

2017. szeptember 5-én ünnepelték Petrás Mária kerámikus művész, énekes előadóművész, a MMA rendes tagja születésnapját. A művésznő énekét zenésztársai kíséretével, moldvai zenére szakosodott zenekarokkal adta elő a Pesti Vigadó Sinkovits termében. Hegedűjével jelen volt Sipos Mihály akadémikus, a Muzsikás együttes prímása. Az eseményen a művésznő életét bemutató filmrészletek mellett leánya, Petrás Alina is énekelt vele.
A magasztos hangulatú hangverseny műsorvezetője Fehér Anikó, Intézetünk kutatója volt, aki a moldvai csángó származású, az ottani emberek mély istenhitét, gondolkodásmódját közvetítő művésznővel beszélgetett az est folyamán.

Konferencia Weöres Sándor életművéről

A teljesség felé címmel rendezett Weöres Sándor életművéről kétnapos konferenciát az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) a Pesti Vigadóban. A kétnapos eseményen előadást tartott mások mellett Weöres Sándor monográfusa, Kenyeres Zoltán, Nagy János, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Szabó Lőrinc monográfusa, Kabdebó Lóránt is.