MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


1956 visszhangjai – konferencia Kanadában

Windhager Ákos tudományos munkatárs az MMA MMKI képviseletében tartott előadást az University of Alberta közép-európai kutatásokkal foglalkozó Wirth Institute által szervezett „1956 visszhangjai" című nemzetközi tudományos konferencián. A kutató az 1956-os forradalom zenei emlékezetét mutatta be úgy a felhasznált motívumok kétélűsége, mint a többszörösen befolyásolt befogadás-történet szempontjából.

Kocsis Miklós mb. igazgató a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetben fogadta Kiss Jánost, a Magyar Táncművészek Szövetségének (MTSZ) társelnökét, valamint Szalay Tamást, az MTSZ ügyvezető titkárát

2016. október 18. napján dr. habil. Kocsis Miklós mb. igazgató a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetben fogadta Kiss Jánost, a Magyar Táncművészek Szövetségének (MTSZ) társelnökét – aki egyben a Győri Balett igazgatója is –, valamint Szalay Tamást, az MTSZ ügyvezető titkárát. A megbeszélés során a felek a táncművészet területét érintő művészetelméleti kutatások megvalósítása érdekében kölcsönös nyitottságukat fejezték ki, érintve számos konkrét elképzelést is. Az együttműködés továbbvitelének szándékaként Kiss János és Szalay Tamás jelezte, hogy az MTSZ következő elnökségi ülésén szeretettel látják Igazgató Urat annak érdekében, hogy a megkezdett együttműködés formáit mielőbb közösen alakíthassák ki.

Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében Konferencia a Pesti Vigadóban, a MMA székházában

Fővédnök: Devescovi Erzsébet
2016. október 10-11.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMKI) kettős évforduló kapcsán rendezte meg legutóbbi konferenciáját. A 20. század két meghatározó jelentőségű alkotója Bartók Béla, valamint Járdányi Pál munkássága állt a központban.
Bartók Béla születésének 135. évfordulója lehetőséget ad a zenefolklór alapvetőjére, a 20. század meghatározó zenei nyelvezetének megalkotójára, a kitűnő zongoraművészre és a fáradhatatlan, több országot bejáró népzenegyűjtőre való emlékezésre.

Járdányi Pál nagyon fiatalon, mindössze 46 évesen távozott az élők sorából, 50 esztendeje. Rajeczky Benjamin, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán tanítványaként, valamint a Zeneakadémia mellett a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz szakát is elvégző fiatal szakemberként a népzene kutatását tekintette szakmai élete egyik nagy feladatának. A magyarországi etnomuzikológia legjelentősebb eredménye az a népzenei rendszer, amelyet megalkotott továbbfejlesztve az ezt megelőző kodályi és bartóki rendszer eredményeit. A magyar népzene összkiadása, A Magyar Népzene Tára a mai napig is e szisztéma alapján készül.

A kétnapos konferencia napjaink problémáiról és eredményeiről szólt. Talán azért is kívánkozott hétfő estére mintegy felütésként egy olyan előadásokat felsorakoztató esemény, amely arról szólt, hogyan is lehet „eladni" ma Bartókot, az operát, egyáltalán az igényes klasszikus zenét. Bátor Tamás a Miskolci Operafesztivál eddigi eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot, Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója a fiatal kortárszenei fesztivál, a CAFE Budapest tapasztalatairól beszélt. Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója a Bartók Új Sorozatot mutatta be a közönségnek, Zsoldos Dávid a közönség arcára gyakran mosolyt csaló előadásával a Bartók brand mai lehetőségeiről beszélt, összevetve ezt egyéb, külföldi példákkal.

A kerekasztalbeszélgetés lezárásaként Fehér Anikó 2000-ben készített filmje került levetítésre, amelynek címe Vivente e moriente, Járdányi Pálra emlékezünk. A televíziós koncertfilm narrációval, valamint a Járdányit és a családját bemutató fotókkal, korabeli, otthon készült kisfilm felvételekkel tűzdelt formája lehetőséget adott arra, hogy beleéljük magunkat abba a világba, ami a '60-as évek elején adatott a szerzőnek.

A keddi nap Fekete György, az MMA elnökének megnyitójával kezdődött, majd Kocsis Miklós, az MMKI igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Ezután az Életmű szekcióban hallhattunk előadást Járdányi Pál fiától, Járdányi Gergelytől. A nagybőgőművész meghatottan emlékezett édesapjára. Windhager Ákos Járdányi politikai szerepvállalásáról szólt, Solymosi-Tari Emőke pedig Lajtha Bartók képét vetítette elénk. Andrásfaly Bertalan azt a kort mutatta be, amikor megindultak azok a népzene- és néptáncgyűjtő utak, amelyek a jelenleg is viruló táncházmozgalmat táplálták.

A népzenei szekció Fehér Anikó előadásával kezdődött, amelyben sosem hallott, nemrégiben előkerült fonográf hengerek is megszólaltak Járdányi gyűjtéséből. Juhász Zoltán a számítógépes népzenei rendszerezésről, Szalay Olga pedig Járdányi népzenei rendszereiről beszélt.

A művészetelméleti előadások elején Medveczky Ádám Bartókról, hitéről és hazaszeretetéről szólt. Járdányi Zsófia édesapja hegedűiskoláját mutatta be, Devich János pedig a vonósnégyes kultúra fejlődését Bartók után.

Ezután a társművészetekről esett szó. Csernyus Lőrinc és F. orosz Sára az építő- ill. képzőművészet oldaláról, Ablonczy László a színház felől, Falusi Márton pedig az irodalom szemszögéből vizsgálta mindazt, ami a két zeneszerzővel kapcsolatba hozható. Temesi Ferenc saját, kitűnő Bartók könyvéből olvasott fel, megcsillogtatva Bartók gyakran rejtett humorát.

A konferencia alatt a Pesti Vigadó 4. emeletén kiállítást tekinthettek meg az arra járók. Járdányi személyes tárgyai, kéziratai, Kossuth-díja mellett Juhász Zoltán népi hangszereit és F. Orosz Sára Bartók plasztikája volt megtekinthető.

A két napot egy nagysikerű hangverseny zárta. Az Art's Philharmony zenekar Bartal László vezetésével, a Iubilate kórus Sapszon Ferenc iránytásával Bartók és Járdányi műveket adtak elő. Volt ősbemutató és ún. új ősbemutató, azaz nagyon régen elhangzott művek most ismét teljes pompájukban szólalhattak meg. A Bartók III. zongoraverseny szólistája Mocsári Károly volt, akinek előadását a közönség vastapssal hálálta meg egy Allegro Barbarot kikövetelve tőle.

A konferencia színvonalát emelte egy kísérőfüzet, amely Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorának köszöntőjével indul. Az előadások absztraktjait, valamint az előadók rövid bemutatását is tartalmazta. Ugyancsak kiadásra került Járdányi Gergely édesapjáról írott esszéje Édesapám, Járdányi Pál címmel.

Windhager Károly Ákos könyvbemutatója

Az MMA Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat most megjelent 6. kötete, Windhager Károly Ákos: VIVENTE e MORIENTE, 1956 emlékezete a komolyzenében című tanulmánya.

A Szerző művében az 1956-os forradalomhoz köthető zeneműveket kultúratudományi megközelítésben elemzi. Az alapkérdés valamennyi esetben az, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a zenemű és a forradalom között.

A Szerző beszélgetőpartnerei Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára, Kocsis Miklós az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója és a L'Harmattan Kiadó képviseletében Gyenes Ádám kiadóvezető.

A könyvbemutató 2016. október 17-én 16 órakor kerül megrendezésre a Pesti Vigadó - Könyvtár előterében.

Márai és a művészetek

MŰHELYBESZÉLGETÉS

„…a ter­mé­szet cso­dá­ján túl van még va­la­mi, ami több­let"
(Néhány pillantás Márai Sándor és a művészetek kapcsolatára)

Márai Sándor személyét és életművét sok szempontból elemezték már. Alapvetően rendelkezünk valamiféle képpel e pálya kilenc évtizedének számos vonatkozásáról, mégis vannak olyan területek, amelyek újabb, mélyebb kutatásokat kívánnak. Ezek közé tartozik a kassai polgár egyes művészeti ágakhoz való viszonya is. Vannak triviális, könnyebben megközelíthető kötődései (pl. irodalom, színház), de ennél jóval több munkát igényel a fotókhoz, a filmhez vagy a zenéhez való kötődése bemutatása. írásomban röviden ismertetem e vonatkozások legfontosabb jegyeit és felvillantom néhány konkrét példán keresztül, mit is gondolt, írt a XX. századi magyar irodalom egyik legtermékenyebb írója azok kapcsán.

A remekművekről írt, mindenkinek szánt tanácsa önmaga számára is irányadó volt: Ha csak te­he­ted, élj min­dig úgy, hogy az em­be­ri szel­lem kris­tály­ba fa­ra­gott re­mek­mű­ve­i­nek egyi­két min­den­nap meg­szem­léld, s ha né­hány pil­la­nat­ra is! Ne múl­jon el egyet­len na­pod, hogy nem ol­vas­tál né­hány sort Seneca, Tolsz­toj, Cer­van­tes, Arisz­to­te­lész, a Szent­írás, Ril­ke vagy Marcus Aurelius köny­ve­i­ből. Min­den­nap hall­gass né­hány ütem ze­nét, ha más­képp nem le­het, szó­lal­tasd meg a ze­ne­do­bo­zon Bach, Bee­tho­ven, Gluck vagy Mo­zart va­la­mely té­te­lét. Ne múl­jon el nap, hogy nem né­ze­get­ted né­hány per­cen át va­la­mi­lyen jó nyo­mat tük­ré­ben Brueghel, vagy Dürer, vagy Mi­che­lan­ge­lo va­la­me­lyik fest­mé­nyét vagy raj­zát.

A műhelybeszélgetés során a résztvevők Mészáros Tibor: Márai és a művészetek című tanulmányát a különböző művészeti ágak szempontjából elemzik.

A részvétel regisztrációhoz kötött: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/marai-es-a-muveszetek-muhelybeszelgetes

A Márai és a művészetek című tanulmány PDF formátumban az alábbi linken érhető el:
http://www.mma-mmki.hu/userfiles/Dokumentumok/Marai-tanulmany.pdf

Rippl Dóra könyvbemutatója

Az MMA Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat most megjelent 5. kötete, Rippl Dóra: Filozófia, lélektan és metafizika Babits irodalomelméletében című tanulmánya

A Szerző művében két határterület vizsgálatával foglalkozik, a metafizika és lélektan Babits irodalomelméletének két, a fejtegetésekben mostohán kezelt tudományterületével.

A szerző beszélgetőpartnerei Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára, Kocsis Miklós az MMA MMKI igazgatója és a L'Harmattan kiadó képviseletében Gyenes Ádám kiadóvezető.

A könyvbemutató 2016. október 13-án 10 órakor kerül megrendezésre a Pesti Vigadó könyvtár előterében.

Farkas Szilárd könyvbemutatója

Az MMA Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat most megjelent 4. kötete, Farkas Szilárd a Nihilizmustól a krizeológiáig című tanulmánya

A Szerző kutatási területe a válságfilozófia, amely a XX. század elején kiemelt témája volt az európai gondolkodásnak. Jelen tanulmány a magyar kríziskánon megalkotásához számos szerző és mű bemutatásával járul hozzá, valamint igyekszik megteremteni a további kutatás feltételeit.

A könyvbemutatón való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: http://vigado.hu/programok/-/program/10184/farkas-szilard-konyvbemutatoja

Konferencia és koncert Bartók Béla és Járdányi Pál emlékére

Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza, 2016. október 10-11.

Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottság kihelyezett ülése Egerben

Az MMA Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottsága 2016. szeptember 8-10-ig kihelyezett ülést tartott Egerben. Az ülésen az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet képviseletében dr. habil. Kocsis Miklós igazgató és dr. Tömösvári Noémi titkárságvezető is részt vettek. A kihelyezett ülés meghívott előadója és vendége volt Dr. Liptai Kálmán az Eszterházy Károly Egyetem rektora. Az ülés résztvevői a köznevelés, valamint a pedagógus továbbképzés aktuális kérdéseiről konzultáltak, kölcsönösen kifejezve együttműködési szándékukat.

Nemzetközi konferenciát szervezett az MMA MMKI szlovák, cseh és lengyel előadók meghívásával.

2016. szeptember 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán 1956/68 emigrációi Közép-Európában címmel egész napos műhelytalálkozóra került sor, amit a Visegrádi Alap támogatott. A műhelytalálkozón tíz angol, illetőleg lengyel és magyar nyelvű előadás vizsgálta, hogy a kommunista hatalommal szembeni ellenállás szimbolikus és sorsfordító történelmi eseményei (1956, 1968, 1980) miként hagytak nyomot a közép-európai emigráns műhelyek és művészek gondolkodásán.