MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


A felsőoktatás nemzetköziesedése – különös tekintettel a művészeti felsőoktatásra

2018. január 23.

Az elmúlt évben (2017) Európa megkülönböztetett figyelemmel tekintett a nemzetközi mobilitásra az Erasmus program 30 éves évfordulója kapcsán. A határokon átnyúló mobilitási programok nem csak a hallgatói, az oktatói és kutatói kapcsolatok erősítését szolgálják, hanem egy adott térség versenyképessége szempontjából is nélkülözhetetlen lehetőségeket kínálnak.

Magyar forgatókönyvírók

Tizennyolc alkotó életinterjúját tartalmazza a Magyar forgatókönyvírók I. című kötet, amelyet Kollarik Tamás és Köbli Norbert szerkesztésében jelentetett meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete. A kutatóintézet ezzel a kötettel a harmadik könyvsorozatát indítja el: a Documenta Artis sorozat azt a célt tűzi ki, hogy az oral history eszközeivel örökítse meg a még velünk élő alkotók gondolatait – közölte a könyv Pesti Vigadó-beli bemutatóján dr. Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója.

Esték a Hild-villában, Falusi Márton - Haza és haladás Kodály Zoltán prózai műveiben

A magyar eszmetörténet jelesei a nyelvújítás óta igyekeznek összeegyeztetni „haza és haladás” programját, jóllehet az aforizma – „Haladás a matériában…, de haladás a lélekben: semmi” – Kölcsey Ferenctől ered. A nemzeti sajátszerűség és a progresszió értékpólusai gyakran a „népiség” mibenlétéről folyó művészetfilozófiai diskurzusban kristályosodtak ki. Sajnálatos tény, hogy azok az összefüggések, amelyek a művészet zsenialitásában, esztétikai szinten kifejezésre jutottak – gondoljunk Berzsenyi, Petőfi, Ady vagy Bartók ars poeticájára –, a politikai identitást – a „mi a magyar?” örök kérdését – alig-alig határozhatták meg. De vajon mi jellemzi Kodály Zoltán népiségfogalmát, amely nem azonos például Petőfi Sándor 19. századi felfogásával? S ezáltal, a kor szellemi klímáját is alakítva, vajon miként hangolta össze a nagy zenei gondolkodó „haza és haladás” programját? Az Előadó e kérdésekre keresi a választ, nem lévén zenetudós, Kodály prózai megszólalásai, vallomásai alapján.

Időpont: 2017. december 7. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Könyvbemutató A kortárs irodalomértelmezés perspektívái

Szerkesztette: Falusi Márton

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének ismert törekvése, hogy a kortárs művészetek változatosságát – összművészeti kontextusban – minél részletesebben elemezze. E kötet – amely a 2016. szeptember 21-én, a Pesti Vigadóban megrendezett A kortárs irodalomértelmezés perspektívái című konferencián elhangzott előadások szerkesztett anyagait tartalmazza – az élő irodalmat vizsgáló különféle szemléletmódok, tudományos irányzatok, elméleti iskolák, gondolkodásképletek számbavételére törekszik. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2016-ban indította útjára Fundamenta profunda című sorozatát, amelynek negyedik kötetében fiatal irodalomtudósok gondolatai találhatók arról: milyen a kortárs magyar irodalom, és hogyan válhatunk képessé gazdagságának megragadására.

Időpont: 2017. december 04. 14:30 óra

Helyszín: Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza.

Könyvtár előtér

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, kérjük részvételi szándékát a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címre küldje meg.

A titkos szer: mozgó dó

„Mozgó dó", a Kodály-koncepció értelmezése a XXI. században címmel szimpóziumot szervezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, ahol a felkért előadók különféle szempontból reflektáltak a világhírű Kodály módszer valóságos megvalósítására. Fehér Anikó, a MMA-MMKI tudományos munkatársa, népzenekutató, karvezető a kísérőfüzet bevezetőjében utal Kodály Zoltán 1966-ban megfogalmazott új nevelési módszerére, melyet ő maga akkor így fogalmazott meg: „Nagyon egyszerű. Három szóval ki lehet fejezni: ének, népdal és mozgó dó. A mozgó dó olyan titkos szer, amivel a gyerekek sokkal hamarabb megtanulnak kottából énekelni, mint minden más módszerrel."

Makovecz Központ és Archívum

Makovecz Imre 1935. november 20-án született, a róla elnevezett budapesti központot és archívumot születésének évfordulóján nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök a főváros XII. kerületében. A Városkúti úton álló családi házat Makovecz Imre a maga és felesége számára tervezte, 2011-ben, nem sokkal az építész halála előtt készült el – így oda már nem költözhetett be. Az épület mostantól egy többfunkciós szellemi műhely lesz, ahol Makovecz Imre hagyatékának nagy része is helyet kap. A Makovecz Központ és Archívum működtetését 2017. november 1-jétől a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet látja el.

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában

Tudományos műhelybeszélgetés
2017. november 16.

A „k.u.k” örökség a közép-európai identitás kialakulásában címmel tudományos műhelybeszélgetést rendezett az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Hild-villában. A korábban már kialakított nemzetközi kapcsolatrendszerére („Az emigráció kulturális emlékezete a Visegrádi Államokban”; illetve a „Miklós és Petar / Nikola i Péter – horvát-magyar kulturális együttélés” konferenciák kapcsán) is építő hosszútávú kutatás első összejövetelén a közép-európaiság szellemi és tárgyi jellegzetességeit vetették össze a kutatók.

Vajda Barnabás (Komárno, Selye János Egyetem) a k.u.k. emlékezetpolitikát a dunaszerdahelyi világháborús hadifogoly-temető kapcsán mutatta be. Balogh Péter (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) a térség kulturális és földrajzi határvitáit érzékeltette. Pálfalvi Lajos (PPKE) a lengyel kultúra sokosztatúságában mutatta meg Közép-Európa eltérő olvasatait. Glässer Norbert (SZTE) az Osztrák-Magyar Monarchiában élő Magyar Izrael birodalomhoz kötődő identitáselemei alapján kérdezett rá a témára. Az utolsó előadó, Windhager Ákos (MMA MMKI) a szimfonikus kultúra sajátosságai által meghúzott Közép-Európa-képet rajzolta meg. A kérdésfelvető előadásokat követő kötetlen szóbeli diskurzuson a résztvevők kijelölték a kutatási témaköröket a következő találkozóra.

Esték a Hild-villában – Kis Domokos Dániel A SZÍNPADIKUS KODÁLY

Kodály művek színpadi világa

Kodály két közismert színpadi műve a Háry János és a Székelyfonó. Mindkettőt ma is gyakran tűzi műsorra a Magyar Állami Operaház és a vidéki operatársulatok. Volt azonban két másik, a zeneszerzőhöz köthető színpadi mű is, az egyik a Rákóczi halálának 200. évfordulója alkalmából 1935-ben megrendezett Kuruc mese című balett, a másik pedig az 1948-ban Balázs Béla szövege alapján, Kodály zenéjével létrejövő Czinka Panna balladája. A Kuruc mese a Marosszéki táncok és a Galántai táncok zenéjére íródott. Bár a koreográfus Milloss Aurél volt, a darabnak nem volt nagy sikere, de szcenikai megformálását a kortárs kritikák is elismerték, mely – mint ahogyan a többi Kodály-mű első színpadi megfogalmazása is – az Operaház máig legkiválóbb díszlettervezőjének, Oláh Gusztávnak volt köszönhető. A Czinka Panna balladája is, 1948-as bemutatója után hamarosan lekerült a műsorról.

2017. november 23. 18 óra

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Jász Borbála: Modernizmus sátortetővel – Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete

Az Ösztöndíjas Tanulmányok könyvsorozat legújabb kötete

A tanulmány 2017. november 3-án (pénteken) 9 órakor került bemutatásra a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.

A kötet Ligeti Pál – a magyar és az európai mondernizmus jeles képviselőjének – művészetfilozófiáját, építészetelméletét és a hatására kialakuló hazai építészetkritika kezdeteit mutatja be.

A kötetet a Szerzővel közösen Dévényi Sándor az MMA volt alelnöke, Kucsera Tamás Gergely az MMA főtitkára és Kocsis Miklós az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója mutatta be. 

 

Esték a Hild-villába - Windhager Ákos Létösszegző magyar kantáták 1920 - 1944 között

 

 

Az előadás szellemtörténeti kitekintést nyújt a Psalmus hungaricus és a Cantata profana időszakában született létösszegző (személyes, közösségi és szakrális létet egybe sűrítő) kantátákra. Dohnányi Ernő, Hubay Jenő és Veress Sándor eltérő közösségi beállítottságból, hasonló közéleti felhangok és azonos szakrális szimbólumok révén zenésítették meg a személyes lét drámáját. Az áttekintés révén kiviláglik a Bartók- és Kodály-remekművek esztétikai magaslata, de a létösszegző művészi igényből fakadó nagyszabású kísérletek fensége is.

2017. november 9. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.