MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Hírek | Események


Kallós Zoltán emléknap

2018. június 1.

Műcsarnok

Almási István így emlékezik vissza a kitűnő népzenekutatóra:

„Amikor Erdélyben megkérdezünk akár fiatal, akár középkorú értelmiségieket, hogy szerintük ki a legnagyobb magyar népzenekutató, szinte kivétel nélkül azt válaszolják, hogy Kallós Zoltán, pedig a legtöbben hallottak Bartók Béláról, Kodály Zoltánról, Lajtha Lászlóról és a népzenetudomány többi kiválóságáról. Kétségtelen, hogy Kallós Zoltán hosszú élete során rendkívül sok – mintegy 14.000 – értékes népzenei adalékot gyűjtött, magyar dallamokon kívül számos románt és cigányt is. Neve 1970-től vált általánosan elismertté, amikor a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Balladák könyve című kötete, amelynek összeállításához a nyelvtudós Szabó T. Attila és a zenetudós Jagamas János nyújtott segítséget. Nem sokkal ezután a kibontakozó táncházmozgalomban vállalt irányító, támogató szerepe, úgyszólván állandó jelenléte növelte a népszerűségét.

Terepen végzett munkáját négy hagyományőrző tájegységre összpontosította: a Mezőségre, Kalotaszegnek a Nádas mentén fekvő falvaira, a Gyimesi-szorosra és Moldvára. Dallamok tekintetében arra törekedett, hogy főleg régi stílusú alkotásokat gyűjtsön. A népköltészeti műfajok közül kiváltképp a balladák kutatását tartotta fontosnak. De érdekelték a katonadalok, a szerelmi dalok, a bujdosóénekek, a keservesek, a rabénekek, a gyermekdalok, a szokásdalok, a hangszeres táncdallamok és az egyházi népénekek is. Igen gazdag a tárgyi néprajz körébe tartozó népművészeti gyűjteménye is: szőttesek, varrottasok, hímzések, népviseletek, bútorok és kerámiák teszik teljessé Kallós hagyatékát.

Grandiózus teljesítményének talán legfőbb titka akkor világosodott meg előttem, amikor Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó első igazgatójának megbízásából fölkerestem Kallóst, és tolmácsoltam az igazgató ajánlatát, amely szerint elintézi, hogy Kallós a Kolozsvári Folklórintézet munkatársa legyen. A kutató válasza ez volt: “Nem adom fel a szabadságomat”. Vagyis inkább folytatta az életét szellemi szabadfoglalkozásúként. Így jutott a legrangosabb állami kitüntetések birtokába.”

Program:

  • 9:30 – 10:00 Regisztráció
  • 10:00 – 10:10 Köszöntő
  • 10:10 – 10:40 Andrásfalvy Bertalan: Emlékeim Kallós Zoltánról
  • 10:40 – 11:10 Almási István: Kallós Zoltán néprajzkutatói érdemei
  • 11:10 – 11:40 Balázs-Bécsi Gyöngyi: Kallós Zoltán hagyatéka
  • 11:40 – 12:10 Kávészünet
  • 12:10 – 12:40 Fehér Anikó: Kallós Zoltán üzenete
  • 12:40 – 13:10 Éri Péter: Kallós Zoltán néprajzi gyűjtőútjai
  • 13.10 – 13:40 Népzene Erdélyből és Moldvából Kallós Zoltán emlékére – koncert

 

előadók:

  • Enyedi Ágnes, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népdalénekes
  • Salamon Soma, a Népművészet Ifjú Mestere, Junior Prima díjas népzenész
  • 13:40 – 13:50 Kérdések
  • 13:50 Zárszó

 

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

rendezveny@mma-mmki.hu

VALLÁS-NÉP-MŰVÉSZET

egyházművészeti konferencia

Időpont: 2018. 05. 31.

Helyszín: Műcsarnok, az MMA intézménye

 

A keresztény egyházművészet eredményeit és tanulságait bemutató sorozatunk harmadik állomásához érkeztünk. Az alapokat tisztázó, majd az embert közvetlenül érintő lelki hatásokat vizsgáló beszélgetések után most a néprajztudomány ezen vonatkozású eredményeit, kutatásait is bevonjuk a körbe.

Az alcímül választott kifejezések önmagukban is megérnének egy-egy tudományos ülésszakot. Többféleképpen értelmezik a különféle diszciplínák képviselői mindhármat, most mégis megpróbáljuk ezeket együtt vizsgálni, elsősorban a néprajz, valamint a teológia szemszögéből.

„A népi vallásosság nem más, mint a hitnek egy meghatározott környezet kulturális elemeiből táplálkozó kifejeződése, amely eleven és hatékony módon értelmezi és vonja kérdőre a résztvevők érzékenységét” – mondta II. János Pál pápa az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció plenáris üléséhez intézett üzenetében 2001. szeptember 21-én. A „nép”-nek nevezett társadalmi réteg összetételének változásával együtt módosul annak kultúrája is. E tekintetben állandóan „úton” vagyunk, vagyis folyamatos a változás.

Konferenciánkon elsősorban a XXI. század elején tapasztalt jelenségekre figyelünk, azt vizsgálva, hogyan maradnak meg bizonyos elemek, illetve ezek miként változnak az esztétikai környezetükkel együtt. Azt is reméljük, hogy egyre közelebb juthatunk annak a titoknak a megfejtéséhez, ami a lenti és a fenti világot összekötő cselekmények mögött rejlik.

Így kerül szóba egy olyan ereklye, amely eddig nem volt ismert a nyilvánosság előtt. Hallhatunk egy térség vallásos jelenségeiről, azok intenzitásáról, illetve a vallásos művészetnek a parasztság körében való megnyilvánulásáról. Fontos figyelni a szakrális térben megjelenő vizuális elemekre, de az itt elhangzó muzsikára, szövegekre, és az ezeket közrefogó épületre is. Szintén szükséges kitekinteni a keresztény körből, megfigyelve azt, hogy a távoli kultúra elemei valóban messze vannak-e a miénktől.

Mennyire fontos a klasszikus vallásosság, azaz az egyház intelmeinek pontos betartása, a vallásos cselekmény tárgyi kellékeinek autentikus volta, avagy változ(hat)nak-e szokásaink, környezetünk?

A nap gondolatköre összességében erre a kérdésre keresi a választ. A konferencia második napján a nemrég elhunyt Kossuth-díjas népzenekutatóra, Kallós Zoltánra emlékezünk.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, részvételi szándékát kérjük itt jelezze:

rendezveny@mma-mmki.hu

Esték a Hild-villában

Szilveszter László Szilárd - „Haza a magasban / s a mélyben"

Kortárs erdélyi irodalmi fórumok, alkotóműhelyek

Bár manapság nem nagyon beszélhetünk olyanfajta klasszikus értelemben vett irodalmi műhelyről Erdélyben, amilyen például a marosvécsi írótalálkozók vagy a baloldali Korunk körül a két világháború közötti időszakban létrejött, a különböző régiókban jelenleg működő folyóiratok, egyetemi központok vagy irodalmi-művészeti csoportosulások mégis sajátos lehetőséget jelentenek az adott városban élő írók, költők, drámaírók vagy az éppen ott tanuló diákok, egyetemi hallgatók számára. Ezek a fórumok sok esetben eléggé jól körülhatárolható esztétikai-poétikai irányvonalat képviselnek, amelyben saját értékhelyzetüket, pozícióikat az irodalmi-kulturális hagyományhoz fűződő viszonyban, az anyaországi és Kárpát-medencei írói, művészeti körökhöz, folyóiratokhoz, műhelyekhez való kapcsolódási pontokban, a regionális identitás hangsúlyozásában vagy éppen a nemzetközi művészi iskolákkal, irodalmi áramlatokkal való együttmozgásban találják meg. A különböző folyóiratok szerkesztőségei – például a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, a kolozsvári Korunk, illetve Helikon – sokoldalú kulturális intézményekként működnek, pályázatok kiírásával vagy időszakos alkotói műhelyek, alkotótáborok író–olvasó találkozók szervezésével segítenek a különböző generációk közötti párbeszéd létrejöttében és fenntartásában, nem utolsósorban pedig a legfiatalabbak, a középiskolás és egyetemista diákok megszólításában. Ezek a fórumok több esetben aktív szerepet vállalnak a könyvkiadásban, az Erdélyben élő, onnan elszármazott, illetve magyarországi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai alkotókkal való kapcsolattartásban, kulturális, művészeti, irodalmi események szervezésében, közismert írók, költők mellett a néhány kötetes középnemzedék, illetve az alkotói pályán frissen debütáló fiatal korosztály tagjait is bevonva az általuk szervezett tevékenységekbe..

Az előadás – a teljesség igénye nélkül – a napjainkban Erdélyben működő irodalmi intézmények, folyóiratok, írói műhelyek, alkotói csoportosulások bemutatására törekszik, különös tekintettel azoknak a kapcsolódási pontoknak a feltérképezésére és ismertetésére, amelyek ezeket a fórumokat a kulturális hagyománnyal, illetve a Kárpát-medencei irodalmi, művészeti törekvésekkel összekötik.

Készülőben A kortárs magyar irodalom kislexikon

Az MMA MMKI A kortárs magyar irodalom kislexikona, egy kortárs irodalomtörténeti kéziköny (munkacíme: Magyar irodalmi művek és események 1956–2016) elkészítéséért felelős kutatócsoportja elkezdte munkáját. A kutatócsoport vezetői Falusi Márton és Pécsi Györgyi; tagjai – egyben a készülő könyv szerkesztőbizottsága – további tíz fő: Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza. A kutatócsoport havonta ülésezik, hogy megvitassák a koncepcionális kérdéseket, összeállítsák, folyamatosan bővítsék a könyvben helyet kapó szócikkeket.

 

A kortárs magyar irodalom kislexikona

Esték a Hild-villában - Haza a magasban

Windhager Ákos: Terényi Ede zeneszerző munkássága

Terényi Ede önmagát Bartók Béla „gyermekének” tartja olyannyira, hogy ezt ifj. Bartók Bélának is jelezte. Ez az önmeghatározás éppannyira jelent küldetést, ethoszt, mint állandó önkritikát. A marosvásárhelyi születésű és kolozsvári életutat magáénak mondható alkotó folyamatosan kapcsolatban állt a zenei folyamatok három áramlatával: a magyar zenekultúrával, a romániai zeneélettel és – azokon keresztül, de azoktól függetlenül is – a nemzetközi mozgással. Zeneszerzőként, egyetemi oktatóként és kritikusként kereste, elemezte a régi, illetve új jelenségeket, amelyeket újra s újra egységbe fűzött. Öntudatos módon alkotta meg az egyes egységgé váló zenei halmazok karaktereit, amelyek azután stílus-korszakként jelennek meg a visszatekintés távlatából (is). Az 1980-as évek második felében ért fel alkotói fennsíkjára, ahol immáron meg-megújuló kísérletei is egy létösszegzés elemeivé váltak.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban Tóth László: A felvidéki (szlovákiai) magyar irodalom műhelyei

Az előadás megkísérli meghatározni a (cseh)szlovákiai magyar irodalom fogalmát, s röviden áttekinti ez irodalom(rész) kialakulásának körülményeit és majd százéves történetének legfontosabb csomópontjait (eredményeit, alkotóit, alkotásait, műhelyeit, „paradigmaváltásait”). Összefoglalja azokat a vitákat, melyek e száz év során e fogalom körül, továbbá magának a ’(cseh)szlovákiai magyar irodalomnak’ a létéről, illetve nemlétéről folytak, s melyek végül a fogalom viszonylagosításához vezettek. Kitér azokra a változásokra, amelyekre a szlovákiai magyarság életében, kultúrájában a rendszerváltás, illetve Szlovákia önállósodása után került sor (területi átrendeződés; népességfogyás; a kényszerközösségi helyzet megszűnése; az asszimiláció felgyorsulása és az elvándorlás általánossá válása; a kulturális szerkezet, ill. a kultúrafogyasztói szokások átalakulása; a különböző ideológiák és értékfelfogások mentén húzódó frontvonalak kialakulása), nem feledkezve meg a szlovákiai magyarság (kulturális) önmeghatározásában, önreflexiójában bekövetkezett szemléletváltásokról sem. Majd felteszi a kérdést: van-e (még) a hagyományos értelemben, a fogalom eddigi (megszokott) jelentése szerint felvidéki (szlovákiai) magyar irodalom a 2010-es évek második felében, s vannak-e (még) – ugyanilyen értelemben – műhelyei? Az előadást végül a tárgyához tartozó legfontosabb új jelenségek, törekvések, alkotók szemléje zárja.

Időpont: 2018. április 19. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

A Magyar Művészeti Akadémia nagyszabású ösztöndíjprogramot indít

A Magyar Művészeti Akadémia átfogó művésztámogatási rendszer kiépítését kezdte meg, amelynek részeként a Kormány együttműködésével új alapokra helyezheti ösztöndíjprogramját is. Ennek értelmében az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból 2018 szeptemberétől évente 100 új ösztöndíj kiadására kerülhet sor fiatal és középgenerációs művészek számára bruttó 200 ezer forint/hó/fő összegben, három év időtartamra, legfeljebb évi 300 fős létszámkeretig. Mindezt Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára jelentette be 2018. április 6-án az MMA székházában. A 2018–2021. évekre szóló művészeti ösztöndíj elnyerésére a pályázati kiírást április 9-én, hétfőn tesszük közzé itt, a köztestület honlapján (mma.hu), valamint az mma-mmki.hu portálon.

Építészet-oktatási és kutatási együttműködési tárgyalás

2018. április 3. napján Kocsis Miklós igazgató – Wesselényi-Garay Andor, tudományos munkatárs és Kovács Őrs Levente mb. osztályvezető társaságában – az intézetben fogadta a Makovecz Alapítvány képviseletében Csernyus Lőrinc építészt, az MMA levelező tagját, a Hello Wood képviseletében Pozsár Péter és Huszár András építészeket, akikkel építészeti, építészet-oktatási és kutatási együttműködésről tárgyaltak.

Esték a Hild-villában - Haza a magasban Szakolczay Lajos: A kortárs magyar képzőművészet határon túli műhelyei

Esték a Hild-villában - Haza a magasban

Szakolczay Lajos: A kortárs magyar képzőművészet határon túli műhelyei

A határon túli magyar képzőművészetet sokáig – évtizedekig – politikai okokból nem vették komolyan, hiszen az ábrázolás "nyelve", akárcsak a zenéé, egyetemes. Ezért keltett riadalmat a hetvenes évek elején megjelent marosvásárhelyi Igaz Szó romániai magyar képzőművészet-száma. Azóta, szerencsére, holott még vannak döccenők, megváltozott a helyzet, és a különféle terrénumok – Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja – önálló arculata az egyetemes magyar művelődés képét is gazdagítja. A klasszikus hagyományok (Nagybánya) továbbélésével, és az újabb modern irányzatok művészeinek életművével.

Időpont: 2018. április 5. 18:00

Helyszín: Hild-villa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének székháza (1121 Budapest, Budakeszi út 38.)

A rendezvényen való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a rendezveny@mma-mmki.hu e-mail címen lehet.

Szakmai egyeztetés Bólya Anna Mária egyetemi docenssel

2018. március 26. napján Kocsis Miklós igazgató szakmai egyeztetést folytatott Bólya Anna Mária egyetemi docenssel az MMKI megbízásából a Magyar Táncművészeti Egyetemen zajló kutatás aktuális állásáról.