MMA-MMKI embléma

Tisztelt Olvasó!

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) nevében köszöntöm honlapunkon. Az MMA ismert célkitűzése, hogy művészetelméleti-módszertani intézetet működtessen a művészet elsődlegesen társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára. Az MMKI tevékenységéről, kutatási eredményeiről, folyamatban lévő munkájáról és jövőbeni terveiről honlapunkon részletes információkat talál.

dr. habil. Kocsis Miklós
sk.

Üdvözöljük az MMKI Blog felületén!

Az alább olvasható blogbejegyzések a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kutató munkatársainak írásai, amelyek nem a tudományos igényesség és teljesség szándékával készültek, illetőleg készülnek. A bejegyzések célja, hogy a kutatók az általuk megragadott művészeti témában – legyen az egy kiállítás, egy koncert, egy színházi darab, vagy akár egy konferencia – a saját, szubjektív álláspontjukat, véleményüket, esetleges kritikájukat megfogalmazhassák. Az írások további célja, hogy az olvasóban a blogbejegyzésekkel kapcsolatban reflexió fogalmazódhasson meg, párbeszédet indítva el a blogot írók és olvasók között. Az itt megjelenő írások minden esetben az adott Szerző véleményét tükrözik.

Háborús film

Lehetett csinálni jó német filmet a második világháborúról úgy, hogy az nem szól közvetlenül a totális diktatúráról – közvetve persze igen, majd minden kockáján −, erre példa A tengeralattjáró (Wolfgang Petersen1981), amely az emberi és katonai helytállást és bátorságot, illetve a német technikai tudást dicsőíti. Minden bizonnyal lehetne így orosz filmet is készíteni.

A francia válogatott

Egyetemesség és szétszakítottság; közösség és elidegenedés; univerzalizmus és partikularizmus; kollektivizmus és individualizmus; nem és faj; internacionalizmus és nacionalizmus. Ezek a bonyolult tartalmakat és tartalmi összefüggéseket jelelölő fogalmi viszonyok, valamint ezek értelmezéséből következő politikai programok okozzák, hogy Szabó Dezső életműve különböző társadalomtörténeti szituációkban újra és újra világnézeti viták ütközőpontjába kerül.

Egy régi médiaelmélet

Marshall McLuhan médiaelmélete fél évszázados, annak a korszakváltásnak az idején keletkezett, amikor elterjedt a televízió, ami nem szüntette meg ugyan a könyvet, de az új elektronikus audiovizualitás uralmát teremtette meg a tömegtájékoztatásban. Az elmélet többek szerint alkalmazható az internet jelenkori fejleményeire, például a közösségi médiára is. Az Understanding Media: The Extensions of Man első kiadása 1964-ben jelent meg.

Elvárások az állammal szemben

Illyés Gyula a Csizma az asztalon című, először 1941-ben megjelent esszékötetében többek között arról a jelenségről is ír, hogy sokan szeretnének faluról elvándorolni, a földműves létet állami nyugdíjas állásra felcserélni. Ezt a szerző részben érthető, de fölöttébb nyugtalanító jelenségnek tartotta.

Wotan, a mániákus depressziós - A 10 éves Budapesti Wagner Napok ünnepi rendezése

Wotannak opera-előadásonként változik a karaktere, szerepe és célja. Láttuk már dinamikus fiatal világbírónak, bölcs öregistennek, vagy éppen a létezés összes terhét magán viselő krisztusi áldozatnak. A jelen rendezésben (Christian Martin Fuchs, Művészetek Palotája, 2016. június 16-19.) egy teológiai és jogi szakzsargonban okoskodó, végtelenül sikertelen vezetőként lépett elénk.

Csinta Samu: A lélekmentő Kallós Zoltán első kilencven éve

Kézbe venni is jó a fényes, sima lapú képeskönyvet. Főszereplőjét ismervén, sokat várhatunk el tőle. Jó kézbe venni a könyvet azért is, mert témája olyan, hogy rosszat nem is lehet benne írni. Kézbe venni könnyű, letenni nehéz.

Fohász a mesterségekért - Tárlat a Vigadóban

Uram, ki műhelyedben egykor
formáltad a fazekasremeket,
első a mívességben, ki a sárnak
hajlandóságát ismered,
és tiltod a léleknélküli munkát,
kényszerűségből hozzád fordulok,
ne legyen a szép mindig éktelenné,
a míves mindig semmirevalóvá,
mikkel muszáj élnünk, ha nem leszünk,
csizmadiák, pékek, gombkötők,
fazekasok, építőmesterek,
fonók, szövők, kötélverők, kovácsok,
mert az elhibbant dolgok közt
magunk is elhibbanunk,
s akkor mivégre voltunk?!
– – – –
Éltünk mi úgy, hogy még a végrehajtó
is elsírta magát a semmi láttán,
és életünk mégsem volt dísztelen,
mert nem hittük, hogy vége a világnak.
(Kiss Anna: Fohász)
 

Augusztus 26-án délután nyitotta meg Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke azt a tárlatot, amely költői címével, költői felütésével (Kiss Anna verse) a jövőért jött létre, annak biztosítását tűzte ki célul.

A zenéről beszélni olyan, mint az építészetet eltáncolni

Ahogy hallgatom a muzsikát, egyre csak az jár a fejemben, amit először egy magyar könyvben olvastam, persze magyarul: writing about music is like dancing about architecture. Igaz, az eredetiben még ez is utána áll: it's a really stupid thing to want to do.

A kevesebb most is több - Újraolvasva Ottlikot

Az Iskola a határon újraolvasására Eszterházy Péter halálhíre késztetett. Eszterházy most már ebben az értelemben is történelemmé vált, így a hatástörténet is más korszakába és más megvilágításba került. Közismert, hogy a magyar posztmodern születése ahhoz a személyes és művészi aktushoz is köthető, amelyben Eszterházy Ottlik hetvenedik születésnapjára egy 57×77 cm-es rajzlapra lemásolta az Iskola a határon teljes szövegét.